A jó helyen vásárolt lakás könnyen kiadható

Megdöbbentő számok a hazai lakáshelyzetről

2015.02.25.Gazdaság

A legutóbbi népszámlálást követően a KSH nemrégiben megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra a hazai lakáshelyzet kapcsán. Kiderült például, hogy összességében sokkal nagyobbak manapság a lakások, mint az ezredfordulót követően voltak, ezáltal míg 2001-ben 75 négyzetméter volt egy átlagos magyar lakás alapterülete, addig 2011-re ez már 78 négyzetméterre növekedett.

A háború előtt épültek a kisebb lakások

A jelenleg is lakott otthonok 96 százaléka jelenleg hazánkban magánszemélyek tulajdonában van. Főként Győr-Moson-Sopron, Baranya és Csongrád megyében éri el a 8 százalékot azon lakások aránya, ahol bérlők élnek, ugyanez a kritérium pedig Pest megyében alig 4 százalékot tesz ki. A manapság is lakott legkisebb, tehát 30 négyzetméter alatti lakások majdnem fele még a háború előtti években épült fel, így az elmúlt évtizedben mindössze 6 százalékuk, tehát az emberek inkább a nagyobb otthonokra esküsznek manapság.

Erre utal az is, hogy a 100 négyzetméternél nagyobb lakások több mint negyede már új építésű, ezáltal tehát az elmúlt két évtizedben épült fel. Érdekesség, hogy napjainkban már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába sorolható, vagyis alaposan megnövekedett a nagyobb alapterületű lakások száma az elmúlt időszakban. A területi eloszlás tekintetében még mindig Budapesten találjuk a legnagyobb arányban a kisebb alapterületű lakásokat, így a 40 négyzetméternél is kisebb lakások aránya itt kétszer akkora, mint az országos átlag, míg a 80 négyzetméternél nagyobb otthonok száma az országos átlag felét sem éri el.

Megdöbbentő számok a hazai lakáshelyzetről

Megdöbbentő számok a hazai lakáshelyzetről

Pesten vannak a legnagyobb házak

A legnagyobb átlagos lakásméretek ennek ellenére is Pest megyében találhatók, de a dobogóra Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyék is felkerültek 85 négyzetméteres alapterületű átlaggal. Ezeket a megyéket az hozta ki győztesnek, hogy jellemzően magas arányban vannak itt újonnan épített lakások, és sokkal kevesebb a kisebb alapterületű lakótelepi lakások száma. A magyar lakások jelentős többsége olyan épületben található, amely csak egyetlen otthont foglal magába, magyarán még mindig többen laknak családi házban, mint tömblakásokban. Az országos átlaghoz képest sokkal magasabb az arány ezen a téren Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben, ahol inkább a panellakások mennyiségének stagnálása állhat a háttérben, semmint az, hogy mennyivel többen építenek családi fészket maguknak.

2011-ben az országban még mindig közel 600 ezer lakás, avagy az otthonok majdnem 15 százaléka nem téglaház volt, hanem vályogfalú. Panellakások közé a magyar otthonok egyötödét sorolhattuk, amelyek értelemszerűen elsődlegesen Budapestre és a nagyobb városokra koncentrálódtak. 2011-ben már az otthonok 97 százalékában volt vezetékes víz, ami kiváló előrelépés, ha azt vesszük alapul, hogy 1970-ben még csak a magyar lakásoknak mintegy felében volt vezetékes víz, ami 1990-ben már meghaladta a 90 százalékot. Vízöblítéses toalettel 2011-ben azonban még így is csak a magyar otthonok mintegy 85 százaléka rendelkezett.