Így befolyásolja a lélegző falakat a hőszigetelés
A zöld technológiák és környezetbarát megoldások világában egyre gyakrabban hallani az úgynevezett lélegző falakról, ami messze nem egy műszaki vagy egy építészeti fogalmat takar, sokkal inkább egy olyan kifejezést, amit nagyon jó lenne mindenkinek megjegyeznie abban az esetben, ha leszigeteli a házát.
Rengetegen esnek ugyanis abba a hibába, hogy szinte már burokba zárják magukat azáltal, hogy teljesen leszigetelik a házfalakat, ezáltal sem a falak nem tudnak lélegezni, sem a bent élők nem jutnak elég friss levegőhöz, márpedig ez rendkívül fontos lenne, hiszen egy házat soha nem szabad úgy leszigetelni, hogy oda szinte szemernyi friss levegő se juthasson be kintről. Amennyiben mi is szeretnénk odafigyelni erre, érdemes alaposan megválogatni a szigetelés típusát. Vagy mégsem? Máris kiderítjük!
Mi az és miért fontos a lélegző fal?
A fal légzésén a szakemberek többsége általában azt érti, hogy egy helyiségből diffúziós úton, tehát a külső falon keresztül képes-e távozni a pára vagy sem. Ennek az értéknek a jelentősége azért nagyon fontos és hasznos, mert ha a falak megfelelően lélegeznek, akkor a lakásban a pára nem tud feldúsulni, ezzel pedig elkerülhetjük az olyan kedvezőtlen következményeket, mint amilyen a penészesedés vagy a gombásodás.
A pára ugyanis köztudottan a diffúzió révén az úgynevezett parciális nyomáskülönbségnek köszönhetően képes átjutni a külvilágba a külső falakon át. Ennek a mértékét bizonyos eszközökkel, főként a speciális tervezéssel vagy a hőtechnikai korszerűsítésekkel alaposabban is befolyásolhatjuk, illetve irányíthatjuk, de hogy mégis milyen mértékben? Erre kívánt válasszal szolgálni egy amerikai tanulmány, amelynek során egy olyan vizsgálatot indítottak, melynek részeként megvizsgálták különféle külső léghőmérsékleti viszonyok mellett azt, hogy az adott szigetelés megléte vagy nemléte mellett milyen arányban távozik a pára egy átlagos otthonból.
Lássuk a számokat
Így befolyásolja a lélegző falakat a hőszigetelés
A kísérlethez egy 65 négyzetméteres lakást állítottak a középpontba, amelyben négy személy lakott. A ház külső határoló falai 25 centiméter vastagságú, tömör téglából lettek építve, és a teljes falfelület – az ablakok kivételével – 30 négyzetméter volt. Egy ilyen környezetben normál értékek mellett egy háztartás 300g párát termel, és ennek távozását három alternatívával vizsgáltak meg a szakértők. Az egyik esetben hőszigetelés nélküli falak, a másik esetben 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak, a harmadik esetben pedig ugyanilyen vastagságú üveggyapotból készült lemezekkel leszigetelt falak esetében.
Az eredmények alapján a lélegző falak teóriája kis túlzással megbukott, mert bár a határoló falak valóban engednek át valamennyi párát, a kilépő nedvesség több mint 97 százaléka azonban szellőztetés útján távozott a lakásból. Amennyiben az ilyen formában kivitelezett légcsere mértéke átlagos, a lakótérből eltávolított párának maximum az 1 százaléka képes diffundálni a külső falakon keresztül. Magyarul tehát a tanulmány szerint a párolgás és a lélegző falak szempontjából szinte teljesen mindegy, hogy milyen hőszigetelés tartozik a lakáshoz, a pára kipárolgása ugyanis nem a falakon keresztül történik a legtöbb esetben. Nyilván a hő megtartását és más egyéb tulajdonságokat tekintve a szigetelés milyensége már egészen más lapra tartozik!
