Elérkezett Zsenik százada
Az ötvenes években is még gyerekcipőben jártak a pszichológiai kutatások a gyerekek igényeinek, szükségleteinek vizsgálata, illetve a nevelésükben rejlő fejlődési lehetőségek kapcsán. Napjainkban azonban több kutatás és figyelem jut a jövő generációjára, kezdve a várandósság időszakától. A tudatos képességfejlesztés és az egyéni erősségek korai feltérképezése divattá vált. Vajon milyen következménnyel lesz ez az attitűd az Y generáció életére?
A gyerek-lét kihívásai
Az intimitásnak nagyon fontos szerepe van a gyermek egészséges fejlődése szempontjából. Már magzati korban rendkívüli jelentőségű az anya által közvetített személyes üzenetek, kapcsolódások, a pocak közelébe helyezett zene ritmusa, melyek a kutatások szerint hatással vannak a gyermek fejlődésére. A családi kassza biztosította kereteken belül a szülők sokszor erőn felül vállalják a különfoglalkozásokat, így a gyerekek többsége már nagyon korán megtapasztalja, hogy milyen a középpontban lenni. Már nem a létfenntartás a tét, mely a háborús évek legnagyobb kihívása volt.
Ezt az időszakot – egy ikerpár szemüvegén keresztül – gyönyörűen illusztrálják Kristóf Ágota művének filmadaptációja, A nagy füzet című nagy sikerű film sokszor megindító pillanatfelvételei. Sokan mondják, korunk gyermekeinek más kihívásokkal kell szembe nézniük, nekik más dolgok nyomják a vállukat.
Az intimitás kialakulása anya és gyermeke között kulcsfontosságú a későbbi sikeres jövőkép kialakulásához.
Az új kor gyermekei
Nem egyszer fordul elő, hogy a szülők észrevétlenül adják tovább gyermekük életpályájának alakítása során be nem teljesült vágyukat, melyet a képességeik kiaknázatlanságából született, ki nem mondott elvárásukként érezhetnek és tapasztalhatnak a saját bőrükön. Emellett a technikai eszközök rohamos ütemben zajló fejlődésével általános tapasztalat, hogy a tanulás jóval hamarabb veszi kezdetét; jellemzően mire a gyerekek elérik az iskolás kort, már tudnak olvasni, számolni, idegen nyelven beszélnek, a számítógépet, tableteket és okostelefonokat teljes természetességgel használják. Vajon milyen mintát örökítenek tovább a későbbi generáció számára, ha folytatódik ez a nevelési tendencia?
Ki viszi tovább az értéket?
A vagyon felépítésének programja modern kori társadalmunk elsőrendű feladatává avanzsálódott, ezáltal ez a magatartás lehet az egyik legmeghatározóbb a szülők és gyermekeik közötti kapcsolatban. Ez egy további dilemmát is előrevetít: lesz-e vajon a fiataloknak egy olyan tömege, akik figyelmet szentelnek a természet és a kultúra értékeinek védelmére, a saját célok elérésének versenye mellett.
Ki mondja meg, hogy mennyi az elég, ki tanítja meg őket a közösséget szolgáló, a Föld Anyát szerető gondolkodásra? Sajnálatosan ezeknek a gyerekeknek a szülei a megfelelő életszínvonal elérésén fáradozva másféle mintával szolgálnak, mint elődeik, akikből még az előző kor mecénás korosztálya kifejlődött. Az iskolai nevelés kulcsfontosságú, hogy kreatív és közösségformáló játékok, feladatok megoldásán keresztül ösztönözze ’jövőnk zálogát’ az újat teremtő ötletekre és bátorítsa a cselekvésre.
