A büntetőeljárásban résztvevő személyek
A büntetőeljárásban alapesetben szervezetek és személyek vesznek részt, ennek megfelelően előbbi tekintet a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, míg a személyek tekintetében a vádlott, a védő, a sértett, a magánvádló és más egyéb magánszemélyek, akiket szerepükkel és kötelességeikkel együtt az alábbiakban tekintünk át.
Vádlott
Vádlott, vagy más néven terhelt. Az a személy, aki ellen a büntetőeljárás elindult. Elnevezése minden szakaszban megváltozik, ezért használják rá inkább a terhelt kifejezést, hiszen a nyomozás során még csak gyanúsított, a bírósági eljárásban már vádlott, jogerős büntetés kiszabását követően pedig elítélt. Hogy a terhelt kevésbé érezze hátrányos pozícióját, rengeteg jogosultság kompenzálja ezt, így például jogorvoslati és ügymegismerési joga is van többek között.
Hasznos cikkek jogi témában:
Védő
A védő a magyar jogrend szerint az esetek legtöbbjében kizárólag ügyvéd, vagy esetleg európai közösségi jogász lehet, amire ritkán kerül sor. A védő külön kirendeléssel vagy meghatalmazással csatlakozhat az eljáráshoz. A meghatalmazást a vádlott rendelheti el, és bármikor sor kerülhet rá, kirendelésre viszont csak akkor, ha nincs meghatalmazva ügyvéd, esetleg nincs rá anyagi fedezet és a törvény kötelezővé teszi a terhelt védelmét. A kötelező védelemről szóló jogot a Be. határozza meg, ezáltal ha a vádlottat fogva tartják, vagy ha a bűncselekmény 5 évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntethető. A védőt minden esetben megilletik a terhelt jogai is, és kötelessége védencének érdekeit szem előtt tartani.
Sértett
A sértett minden esetben az, akinek a terhelt a jogát vagy a jogos érdekét egy bűncselekmény során megsértette vagy veszélyeztette. A sértett más eljárási pozíciókban is részt vehet a bírósági eljárás során, így lehet magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, de akár még tanúként is kihallgathatják.
Magánvádló
A Be. hat olyan enyhébb súlyú bűncselekményt sorol fel – ezek a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a becsületsértés, a magántitok- és a levéltitok megsértése, illetve a kegyeletsértés –, amelyek kapcsán az állam nem gyakorolja büntetőmonopóliumát, és az eljárás a sértett vádjára alapozottan, tehát nem hivatalból indul meg. A magánvádas eljárás mindig olyan különleges forma, amelyben a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli.
Pótmagánvádló
Vannak olyan esetek, amikor az ügyész egy eljárás során olyan döntést hoz, aminek részeként az eljárás megszűnik vagy megakad, például elutasítja a feljelentést, megszünteti a nyomozást vagy elejti a vádat, ami több okból kifolyólag is megtörténhet. Ilyen esetben a sértett előfordulhat, hogy indoklás ellenére sem ért egyet az ügyész döntésével, ezáltal az ügyész helyébe lépve pótmagánvádlóvá lép elő, és a bírósági eljárás az ő vádjára tovább folytatódik.
Magánfél
Vannak olyan esetek, amikor a bűncselekményhez kapcsolódóan a sértett polgári jogi igénnyel lép fel, ami az esetek jelentős többségében általában kártérítési igényt jelent, ha például nagy anyagi kárral járt a bűncselekmény. Magánfélnek általában azt a sértettet tekintjük, aki a büntetőeljárás során az efféle polgári jogi igényeit érvényesíti. Az eljárás egyszerűsítésének érdekében a törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a bűncselekménnyel összefüggően keletkezett polgári jogi igényekhez ne kelljen külön polgári pereket indítani, és ott bírósági úton érvényesíteni a kártérítési igényeket, hanem azt a büntetőbíróság is nyugodtan elbírálhatja.
Egyéb érdekeltek
A bírósági eljárásban a fentieken túl egyéb érdekeltek is részt vehetnek, akik rendszerint olyan személyek, akiknek a jogára, illetve a jogos érdekében a büntetőeljárással kimondott határozatok közvetlenül is hatással lehetnek – például valakinek el kell szenvednie egy házkutatást. A Be. kizárólag egyetlen esetet emel ki külön ezen a téren, amely szerint, ha az eljárás egy olyan bűncselekmény miatt indul meg, amivel kapcsolatban helye van vagyonelkobzásnak, vagy más típusú elkobzásnak, akkor abban az esetben az egyéb érdekeltek közé tartozó személyt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a sértettet.
Képviselők
A büntetőeljárás során bizonyos eljárási alanyok lehetőséget kapnak arra, hogy a jogaikat ne személyesen, hanem képviselő által gyakorolják. Erre a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló és a magánfél, valamint az egyéb érdekeltek is jogosultak. A képviselő lehet bármilyen ügyvéd, egy nagykorú hozzátartozó, jogi személyek, de állami szervek tekintetében bármilyen képviseleti joggal rendelkező személy is.
Segítők
A segítők nevükhöz illeszkedően a törvényben meghatározott tevékenységekben segíthetnek a terheltek és a tanúk számára a törvényben meghatározott más személyek érdekképviseletében.
